Az AGROLINE úgy értesült, hogy aktivizálják a hús- és tejkommandót, megregulázzák a hazai áruházláncokat, szigorítják az élelmiszer-szabványokat, nehezítik a külföldi termékek piacra jutását – a következő hetekben a magyar agrárkormányzat összehangolt lépéseket tervez a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar érdekében.
Markánsabb piacvédelemre készül az agrártárca, mert a mostani válság egyik fontos kitörési pontja a hazai fogyasztás növelése lehet. Ha összességében nem is nő az élelmiszerekre, agrártermékekre kiadott pénz, de ha azon belül nő a magyar termékek aránya, akkor már könnyebb helyzetbe kerül a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság. Azaz a mostani trendet meg kell fordítani: csökkenteni kell az import-élelmiszerek arányát. Ez a többek között az áruk szabad mozgását kimondó uniós alapvetést ismerve, első pillantásra lehetetlennek tűnik, de mégsem az.
- Hogy mi van leírva az egy dolog, s más a valós érdek! – lényegében így működik az EU. Vagyis szép elméletek mellett más a valóság. Franciaország például az utóbbi időkben mozgólaboratóriumokat állított fel határain, s az uniós országokból származó termékeket is határain ellenőrzi. Élelmiszerbiztonság a jelszó, a cél viszont igazából a beáramló import adminisztratív eszközökkel történő feltartóztatása. Nemzeti érdekük most előrébb való, mint a közös Európa eszméje. Az persze más kérdés, hogyha a francia élelmiszerek előtt tesz keresztbe hasonló módon egy másik tagország, akkor a jó gallok vérig sértődnek…
De úgy tűnik, manapság nem számíthatunk másra, még akkor sem, ha az unió gazdaságának egyik gyógyírja éppen a közös belső piac felpörgetése lenne. Lapunk úgy értesült, hogy a hazai hatóságok is erre készülnek. Például az agrártárca megint elővette régi vesszőparipáját, s az áruházláncok beszerzési- és értékesítési gyakorlatát próbálja megregulázni. Azaz arra szorítani az erős cégeket, hogy ne sarcolják az eddigi módon beszállítóikat, és csökkentsék az import- élelmiszerek arányát. Úgy tudjuk már a kereskedelmi cégek kezében van az az egyfajta etikai kódexnek felfogható megállapodás-tervezet, mely önkorlátozásra késztetné az áruházláncokat. Ez kötelező érvényű lenne mindenkire nézve. A részletekről a napokban ülnek le tárgyalni, olyan részletekről, mint például miként korlátozná a kereskedelem a ma 96 jogcímen kért engedményeket – azaz a beszállító különféle árengedményei, marketing-hozzájárulás, polcpénz, listadíj stb. –, visszatérítések ügye, magyar áruk aránya, kötbér fizetés, a jövedelmen való osztozkodás aránya, mikéntje.
Amennyiben önként a kereskedelem nem hajlandó változtatni mostani – erőfölényes – magatartásán, akkor még az idén a parlament elé kerülhet egy törvény a kereskedelem megregulázásáról. Hasonló elkészült és életbe lép nemsokára például Szlovákiában, Romániában. Úgy tudjuk, akár ötpárti támogatás is gyorsíthatja e jogszabály hatályba lépését.
Más eszközök is akadnak még az import megregulázására, ott a francia példa. Vagyis a hazai élelmiszer-lánc biztonságban részt vevő hatóságok is komoly szerepet vállalhatnak: mind a hazai fekete élelmiszer-előállító helyek lefülelésével, mind a kétes minőségű külföldi cikkek ellenőrzésével, kitiltásával. Egyik ilyen lépésként is értelmezhető a Magyar Élelmiszerkönyv tervezett módosítása, mely éppen arról intézkedik, hogy mi tekinthető húsnak, s mi nem. Az úgynevezett szeparátorhús, vagy a csontokról lefaragott húspép például nem az, azaz ha ezeket használják húskészítményekben, akkor azt nem lehet hozzászámolni a kötelező húsarányhoz.
De a hatósági ellenőrzések is szaporodhatnak. Ebben igen sokat segíthetnek a lakossági, illetve iparági bejelentések, melyek feketevágóhidakról, vagy gyanús importszállítmányokról értesíti az élelmiszer-biztonsági hatóságot.
AGROLINE
