A magyar élelmiszeripari lobbicsoport, az ÉFOSZ aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ egyes tagországainak képviselői is jó példaként említette a magyar chipsadót, mint az egészséges táplálkozás egyik segítő/kényszerítő elemét. Az ÉFOSZ szerint inkább mozogni kellene.

A belső kereslet elfordult a minőségtől, külpiacaink nagy részét pedig már régen elveszítettük, a szaktárca segítséget ígér

Nincsenek kedvező helyzetben a hazai fűszerpaprika-termesztők és az őrleményt gyártók sem. A hungarikumnak számító fűszer iránti belföldi kereslet csökkent, legtöbben az olcsóbb, silányabb minőségű árut részesítik előnyben. Exportpiacaink nagy részét a 2004-es toxinbotrány miatt veszítettük el, a bizalomvesztés után pedig képtelenek vagyunk felvenni a versenyt az olcsó, távol-keleti áruval.

Önmagukban is generálják a feketegazdaságot a komoly adó- és járulékterhek, illetve a jelenlegi szabályzók – jelentette ki Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese. Az agrárgazdaságban a hús-, a gabona- és a cukorkereskedelmet nevezte a „legfertőzöttebbenek”.

Várhatóan október közepén nyilatkoznak a pékek arról, változik-e az új búzából készült kenyér ára – közölte az agromonitor.hu-val Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke. Szerinte az ármozgások egyelőre megjósolhatatlanok, mivel a hazai búzapiac továbbra sem stabilizálódott. A gabonatermelők nagy része az eladásokkal kivár, mert az 50 ezer forint körüli mai tonnánkénti felvásárlási árak növekedésére számít. A malomipari átadási lisztárak mindenesetre megduplázódtak az egy évvel ezelőttiekhez képest, miközben a sütőipar az alapanyagköltségek emelkedését csak részben tudta továbbhárítani kereskedelemi partnereire. Az iparág helyzetét a szállítási költségekre ható, szintén emelkedő üzemanyagárak is befolyásolják, de a szövetség elnöke szerint e tényezőt többnyire sem a kereskedők, sem a fogyasztók nem hajlandók figyelembe venni. Így a sütőiparnak általában a lisztdrágulásra hivatkozva van esélye az árnövelésekre, de a lisztárak ma éppen csökkennek a hazai piacon.

Debrecen - A Debreceni Hús Zrt. nyáron bezárt üzemének több száz dolgozója egyre türelmetlenebbül várja, hogy az újraindítás ügyében történjen valami.

A szakértő ötszázalékos kulcsot javasol a tejnél, kenyérnél, burgonyánál és egyes húsoknál

Javában tart a szüret a Tiszazugban. A korai érésű, illatos szőlőfajták szedését már befejezték, s azokon jónak mondható, 120 forint körüli kilónkénti árakon adhattak túl a gazdák.

Kevesebb alma terem az idén, mint a korábbi években, ráadásul a minőségre a jég és az őszi meleg is rányomta a bélyegét – így nagyobb lesz az ipari feldolgozású alma aránya, mint ahogy azt a termelők elképzelték. Az piaci árakat azonban nem a hazai termés diktálja – a kedvező európai terméseredmények miatt ugyanis alacsonyabb az úgynevezett léalma és az étkezési alma felvásárlási ára is.

A hazai forgalomba került étolaj negyede-ötöde lehet érintett áfacsalásban − valahol az értékesítési láncban. A csalások miatt a legálisan működő gyárak egyre inkább a külpiacokra menekülnek, amelyek nem ennyire fertőzöttek.

Kína az egyik legmeghatározóbb tényezője a világ élelmiszer-keresleti piacának, így a magyar agrárexport jövőjét is számottevően befolyásolhatja. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre több hír foglalkozik a magyar–kínai agrárkapcsolatokkal.