Címlap

Bejelentkezés


Valósággá vált az ötvenforintos tojás

Rovat(ok):

Két héttel ezelőtt kezdődött a tojásárőrület, ennek hatására megyénkben is tíz forinttal drágult egy-egy rántottának való.

VHT: cél a belföldi piac visszaszerzése

Rovat(ok):

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elsődleges célja, hogy a magyar sertés termékpálya (ágazat) szereplői jövedelmező gazdálkodást valósítsanak meg - mondta Németh Antal, a VHT elnöke az MTI-nek.

Az élelmiszeripari kutatások és fejlesztések a gyakorlatban vizsgáznak

Rovat(ok):

Az élelmiszeripar a kormányzati munkában is megkapta a stratégiai jelentőségének megfelelő figyelmet - jelentette ki Kardeván Endre államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott EUREKA elnökségi konferencia megnyitóján. A tanácskozás témájául az élelmiszeripari innovációt választotta a kutatásra szövetkezett európai szervezet.

Étkezésiként árulták az ipari sót, amely lengyel húsipari termékekbe is bekerült

Rovat(ok):

Vádat emeltek Lengyelországban öt személy ellen, akik több éven át élelmiszerként adtak el nem étkezési sót egyebek közt lengyel húsfeldolgozó üzemeknek. A forgalomba hozott termék ártalmasságát igazságügyi szakértők vizsgálják.

Élelmiszerbiztonság - Kis hibák miatt nagy bírság

Rovat(ok):

A tavalyi, 3.500-at meghaladó élelmiszerbiztonsági ellenőrzés során 150 vállalkozásra összesen 21 millió forint bírságot szabott ki Zala megyében az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, de kirívó problémákat nem találtak - tájékoztatta Boncz Attila, az igazgatóság vezetője az MTI-t.
Az ellenőrzéseket az élőállattartástól kezdve a takarmányozáson át egészen a vendéglátásig, a kész termékek forgalmazásáig végzik.

Megint a Négy mancs

Rovat(ok):

Hecckampány folyik ismét a világhírű magyar lúdágazat ellen. Állatvédő szervezetek szerint egy világhírű szabadidőruházati cég szenvedő magyar libák tollát használja termékeihez. A magyar libatartók szerint az állítás hamis, a toll a vágóhidakról származik. Furcsa az is, hogy a magyarhoz hasonló liba- és kacsatartási módszereket alkalmazó, ám nálunk sokkal több tollat és májat előállító országokat sosem támadják az állatvédők.

Baromfidrágulást hoz a tavasz

Rovat(ok):

Húsipar - Ázsiában megint felütötte a fejét a madárinfluenza, de a hideg tél is felfelé nyomja az árakat
Tavasszal a mostaninál jóval többet kell fizetni a baromfihúsért. A csirke- és pulykamellfilé kilója legalább 40-50 forinttal drágul, de 20-25 forinttal emelkedik a comb ára is.

Nem szabad engedni a minőségromlást

Rovat(ok):

Horváth Zsolt, a hungarikumtörvény egyik előkészítője szerint szigorúan büntetni kellene, ha valaki meghamisítja az értékeinket

Február 20-án megkezdődött a hungarikumok védelméről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája. A jogszabálycsomag, amelynek javaslatát a Vidékfejlesztési Minisztérium nyújtotta be az Országgyűlésnek, csak a kereteket szabná meg. Az alulról induló építkezésben szabad kezet adnának a településeknek és a megyéknek saját értékleltáruk összeállításában. Arról azonban, hogy mi lehet ezek közül a nemzeti értéktár része, egy tizenhárom főből álló testület dönthet majd. Hungarikumminősítést pedig kizárólag azok az egyedi, nemzeti sajtosságok kaphatnának, amelyeket az egész világon ismernek, és melyekkel bennünket, magyarokat azonosítanak.

A VHT-t támogatja Fazekas – húságazati összefogást vár a miniszter

Rovat(ok):

Együttműködési megállapodást írt alá Körmenden a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VHT) arról, hogy a tárca segíti a terméktanácsot abban, hogy olyan sikeres szakmaközi szervezetté válhasson, amelyek az unióban is működnek. A megállapodást szignáló Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a magyar agráriumnak egyszerre kell visszaszereznie külső és belső piacait.

"Egészségesebb" élelmiszerek gyártói trükkökkel - Az érthetetlen kémiai elnevezésektől az események szponzorálásáig

Rovat(ok):

Sokszor az alkotóelemek kémiai elnevezését tüntetik fel az élelmiszergyártók termékeik csomagolásán, ezért az átlagfogyasztók nem tudják eldönteni, hogy egy-egy termék tartalmaz-e károsnak minősülő anyagokat vagy sem – hívja fel a figyelmet agromonitor.hu-nak készített elemzésében Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő. Esetenként önmagában az E jelölés sem nyújt támpontot, mert nem minden ilyen megkülönböztetésű adalékanyag számít természetellenesnek. Szabó Roland szerint mindenesetre egyre általánosabbá válik, hogy egyes gyártók igyekeznek a valóságosnál egészségesebbnek feltüntetni termékeiket, mert így a fogyasztók azokat előnyben részesíthetik más áruféleségekkel szemben. Egyes gyorsétteremi láncok, vagy üdítőital-gyártók pedig - amelyek köztudottan egészségtelenebb termékeket forgalmaznak – „további trükként” olyan eseményeket szponzorálnak, amelyek az egészséges életmódot népszerűsítik, így azt a látszatot keltik, hogy elkötelezett támogatói az egészségnek. A szakértő szerint a fogyasztók a „táplálkozási veszélyt” úgy csökkenthetik, ha ételeiket megbízható forrásból szerzik be, és lehetőleg a jobban ellenőrizhető kistermelői árukat részesítik előnyben az ipari élelmiszerek helyett.

Tartalom átvétel