A rossz termés mellett a spekuláció is fűti a gabonaárakat

A már hónapok óta folyamatosan emelkedő hazai kenyérárak februártól nagyobbat lépnek, s ha a szegényes tavalyi búzatermés nem tart ki az idei aratásig, akár harmadával is tovább drágulhat a pékáru.

Cégek, civil és szakmai szervezetek közösen úgy döntöttek, olyan védjegyet hoznak létre, mely a környezettudatos vásárlóknak segítséget nyújt olyan termékek kiválasztásához, melyet zöldenergia felhasználásával állítottak elő.

A napokban dönt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arról, indít-e eljárást a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. ellen „magyar logóval” ellátott, német eredetű cheeseland sajtok reklámozása miatt – tudta meg az agromonitor.hu. A hazai piaci szereplőket tömörítő Tej Terméktanács (TT) még tavaly tett bejelentést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH), de az ügyet időközben a GVH vette át. A TT szerint az áruházlánc magatartása alkalmas volt arra, hogy megtévessze a fogyasztókat. A Spar viszont azt állítja, hogy a cheeseland sajtot egy magyarországi telephelyű vállalkozás forgalmazza, amely itt fizet adót és hazai munkaerőt foglalkoztat.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a nemrégiben kirobbant németországi dioxinbotrány miatt az események által érintett német tartományokból származó sertéshús-behozatal átmeneti leállítását kezdeményezte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél - mondta Menczel Lászlóné, a VHT titkára kedden Budapesten.

A Baromfi Terméktanács (BTT) az Agrármarketing Centrum (AMC) segítségével ösztönözné a hazai termelésű tojás fogyasztását, tekintettel a dioxin-botrányra - mondta Bárány László, a BTT elnöke.

Aki teljesen biztosra akar menni, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatmentes terméket vásárol, az keresse a tojáson és az egyéb baromfi-termékeken is a Magyarországot jelentő HU-jelzést – ajánlja a Baromfi Termék Tanács (BTT) a németországi dioxinbotrány nyomán. A hazai termék-előállítási körülmények, a szigorú nyomon követési rendszer, és a hatóság rendszeres ellenőrzései ugyanis szinte teljesen kizárják a szennyeződés lehetőségét.

Több millió forintos beruházást jelenthet egy-egy tojástermelőnek, hogy a jövő évtől új szabályok szerint kell tartania az étkezési tojásokat termelő tyúkokat. Az állatoknak nagyobb életteret kell biztosítani, külön tojó résszel, rúddal és kaparófával kiegészített ketrecekben. A közelmúltban európai parlamenti magyar képviselők is bírálták Brüsszelt amiatt, hogy a 2012. januárjától életbe lépő szabályozás az uniós termelőknek indokolatlan versenyhátrányt okoz.

Az Új Széchenyi Terv azokra az életképes elképzelésekre épít, amelyek a gazdaság szereplőitől származnak, hiszen az elmúlt fél évben konzultáció folyt a gazdaság megerősítéséhez szükséges lépésekről – mondta Fazekas Sándor Karcagon, ahol a helyi vállalkozók előtt ismertette a Széchenyi Terv agráriummal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos részleteit.
A vidékfejlesztési miniszter kijelentette: a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogyan eddig, sokkal rugalmasabb munkaerőpiacra, jóval nagyobb termelékenységre, hatékonyságra lesz szükség a jövőben, ha Magyarország és Európa versenyképes akar maradni. A tárcavezető beszélt arról is, hogy az új kormány lendülete a Széchenyi Terven is érződik. Gyorsítjuk, egyszerűsítjük az eljárásokat, fele annyi jogszabály, fele akkora terjedelem, fele annyi ügyintézési idő mellett az eddiginél sokkal hatékonyabb támogatási rendszert építünk ki a tárcánál – tette hozzá.

A Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) megkezdődött a hungarikum törvénytervezethez érkezett több száz javaslat összegzése - közölte a VM sajtóirodája az MTI-vel.

Megérkezett az olcsó német disznó – Leverik az itthoni árakat az importtermékek

A német dioxinbotrány felértékelte a magyar márkákat: az áruházláncoknál az elmúlt napok vevőcsalogató szlogenjei az olcsóság helyett a hazai termék hangsúlyozására építenek. A tojásvásárlók megnyugtatása sikerülhet, ám a sertéspiacon most készül kipattanni a botrány: az egyik érdekvédő szerint a magyar piacot elárasztotta az olcsó német disznó.