"Semmit nem találtunk” – jelentette ki az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi felelősének szóvivője.

Drágábban tojhatnak a tyúkok húsvétra: a szakértők áremelkedést várnak a tojáspiacon. Az árakat nem csak az ünnep hajtja, fogynak a tojótyúkok is. A brüsszeli állatjóléti előírások jövő januári változására készülve a termelők inkább húscsirkében utaznak.

Leállhat a mézfelvásárlás, amennyiben a magyar állategészségügyi hatóság továbbra is nulla toleranciát alkalmaz a mézben előforduló antibiotikumokra – állítják mézpiaci szereplők.

A kormány még nem hozott döntést egyes élelmiszerek áfá-jának csökkentéséről - tájékoztatta az MTI-t kedden a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.

Támogatná az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését az Országos Kereskedelmi Szövetség. Azt vitatják, hogy a költségvetés bevétele lényegesen csökkenne emiatt, hiszen a kereskedők olcsóbban adnák az érintett termékeket, így pedig nőne a fogyasztás.

Napjainkban is fölbukkannak élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések, hamisítások, próbálkozások. Szerencsére egyre ritkábban.

Három verzióban készít újabb kormányjavaslatot az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) – tudta meg az agromonitor.hu. A tárca 5 százalékra mérsékelné a mai 25 és 18 százalékos kulcsokat. Értesüléseink szerint a minisztérium elsősorban a válságban lévő sertés- és baromfiágazat termékeinek áfáját csökkentené. A második tervezet e termékkört kiegészítené a kenyérrel és a tejjel, a harmadik pedig a tojással és az étolajjal. A VM számításai szerint évi 240 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna, ha valamennyi alapvető élelmiszerre 5 százalékos áfa lépne életbe. A veszteségek jelentős része viszont megtérülne, mert többletbefizetések származnának abból, hogy a gazdaság kifehéredne, a fogyasztás pedig nem esne vissza – hangoztatják ágazati szakértők.

Megtévesztő címkézéssel kínálnak sok helyen „Magyar Szürkemarha Hús”-t, és az értékesítőhelyek nagy része feltehetőleg nincs is tisztában azzal, hogy hamis terméket árul – állítja Babay Gellért, a Magyar Szürke Marhát Tenyésztők Egyesületének alkalmazottja. A forgalmazók a megtévesztő vagy hamis címkével rosszabb minőségű marhahúst adnak el a fogyasztóknak „szürkemarhaként”. Az egyesület a „Magyar Szürkemarha Hús”-nak uniós oltalmi eljárásban szeretne földrajzi védettséget szerezni, mivel e minősítés segíthetne a hamisítások elleni fellépésben is. A két éve folyó uniós eljárás várhatóan 2012-re fejeződik be. Az oltalom gazdasági előnnyel is járna, mivel a szigorú névhasználat és a hamisítások visszaszorítása az értékesítéseknél a Magyar Szürkemarhát tenyésztő gazdákat hozná helyzetbe. Ma körülbelül 6 ezer kiváló pedigréjű, fajtatiszta nőivarú állat van az országban, de az állományt a tenyészbikák, a vágóbikák, az üszők és a borjak is növelik. Sokan hobbiból, hazafiságból vagy a jó terület-karbantartó képesség miatt tartanak szürkemarhát, így a tenyészetek száma elaprózódik. Ez – tette hozzá Babay Gellért – árutermelés szempontjából rossz, de a fajta-sokszínűségét szem előtt tartó tenyésztés szempontjából jó.

A magyar tokaji az egyik legnagyobb presztízsű likőrbor a világon, de nem eléggé kelendő. Ez motiválja a magyarországi francia befektetőket, akik a tokajit ismét "a királyok borává és a borok királyává" szeretnék tenni - írta csütörtökön a Le Figaro című francia napilap.

A Vidékfejlesztési Minisztérium megkezdte a „magyar termék” rendelethez beküldött társadalmi javaslatok feldolgozását. A magyar termék és a magyar élelmiszer fogalmát, illetve a magyar származási helyre utaló jelölések használatát szabályozó rendelethez március 16-ig küldhették el észrevételeiket a szakmai testületek, a civilek és a társadalmi szervezetek. Közlemény.