A hivatalos adatok szerint mintegy 3,8 millió tonna búza termett idén, de az 1-1,5 millió tonnás várható export ellenére sem lesz hiány itthon búzából. Az áremelkedést azonban nem ússzuk meg, bár ennek nyoma egyelőre csak a kenyerespulton látszik: kilónként 10–30 forinttal drágább az asztalra való.

Az idén kevés alma termett, és mivel a felvásárlók sokat fizetnek a gyümölcsért, ezért várhatóan botránymentes lesz a szüret. A számlát végül a fogyasztók állják, mert biztos drágul az alma. A minőséggel is baj van, mert a kedvezőtlen időjárás miatt kevés gyümölcsös vészelte át sértetlenül a nyári viharokat.

Ha már többet fizetünk a biozöldségekért és -gyümölcsökért, jó lenne tudni, tényleg jobban járunk-e velük. A viták ellenére biztosnak tűnik, több ásványi anyaghoz és vitaminhoz jutunk, ha biót eszünk.

Mangalica Fesztiválnak ad helyet szeptember 24. és 26. között a szombathelyi Fő tér. A termékkóstoló és vásár mellett élőállat bemutató és különböző szórakoztató programok is várják a látogatókat.

Több lett az igazán tudatos vásárló – ezt jelzi a legfrissebb Tudatos Vásárlói Index (TVI). A Kirakat.hu és az Ipsos idén negyedik alkalommal mérte fel a vásárlói tudatosságot és a fogyasztói attitűdöket.

Az uniós csatlakozásunkat követő időszakban rengeteg gyenge minőségű élelmiszer zúdult az országra. Ez mára ráébresztette az egyébként árérzékeny hazai vásárlókat is, hogy figyelmesebben olvassák el a származási helyre, illetve az összetevőkre utaló tájékoztatókat. Elmondhatjuk, hogy megnőtt az értéke a jó minőségű hazai élelmiszereknek. Ilyeneket állít elő, például a szarvasi Gallicoop Zrt.

Több mint negyven hazai gyártó nevezte be termékeit a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden megrendezett országos sajtversenyre. Szakértők szerint a fogyasztók hetven százaléka még mindig a trappistát választja. A sajtünnepen bemutatták az ország sajtját is, melyet 500 liter tejből készítettek és a legnagyobb hazai tufa pincében érleltek.

A Vidékfejlesztési Minisztériumban folyik a Magyar Élelmiszerkönyv szabályrendszerének átalakítása, amellyel az érvényben lévő szabályozás kiegészül a magyar hagyományokra, illetve a magasabb szintű minőségi elvárásokra alapozott önkéntes rendszerrel.

Magyarország továbbra is baromfinagyhatalom, ám az ágazatnak számos feladatot kell megoldania, ha kedvező belpiaci és exportpozícióit meg kívánja őrizni, illetve fejleszteni akarja – ez a végkövetkeztetése annak a szakmai konferenciának, amelyet a Baromfi Termék Tanács (BTT) szervezésében rendeztek pénteken a debreceni egyetemen.

A világ libamájexportjának 90 százalékát Magyarország adja, annak ellenére, hogy a közelmúltban támadások érték a magyar lúdtenyésztőket - mondta Földi Péter, a Baromfi Teremék Tanács (BTT) szaktanácsadója. A gazdasági válság a víziszárnyas tartásban is éreztette hatását. Míg a Magyarországon előállított libahús mennyisége 43 ezer tonna volt 2008-ban, addig tavaly csak 35 ezer tonnát tett ki. A tenyésztők abban bíznak, hogy az idén már ezer tonnával növelhető ez a mennyiség. A lúdkeltetés adatai is gazdasági recesszió hatásait mutatják. Tavalyelőtt még mintegy 5,5 millió naposlibát helyzetek ki a tenyésztők, ám ez 2009-re 4,86 millió darabra csökkent.